Nagy rutinnal rendelkező festőket is megannyi meglepetés érhet, hiszen a festés végeredményét számtalan tényező befolyásolja. A festék, a fal és az ember szentháromsága egy kis odafigyeléssel fenntartható. Tippek itt!

Még mielőtt nyílna a festékesdoboz és merülne az ecset, érdemes leellenőrizni, hogy a falnak és a célnak megfelelő anyagot választott-e a felhasználó, valamint, hogy nem járt-e le a festék szavatossági ideje.

Gondosan el kell olvasni és be kell tartani a komponensek összekeverésére és a hígításra vonatkozó utasításokat. Nem hagyható figyelmen kívül az időjárás sem, kedvezőtlen körülmények között nem úgy és nem akkor fog száradni a festék, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, 5C° alatt nem szabad festeni. Általánosságban az is elmondható, hogy a nem kellően tiszta hordozófelület szinte biztosan problémás végeredményt hoz. Nézzünk néhány gyakran előforduló hibát és azok okait.

Kráteresedés

Talán a kráteresedésnek nevezett jelenséggel találkozhatunk a legtöbbször. Ilyenkor finoman szólva is folytonossági hiány jelentkezik a felületen, vagyis tűhegynyi lyukak jelennek meg, amik később „valóságos” kráterekké nőhetik ki magukat. Ennek az elrémisztő látványnak sokszor az az oka, hogy a felület, amire a festék került, nem volt alaposan megtisztítva a portól, olajtól, zsírtól vagy a régebbi festékmaradványoktól, esetleg az oldószer-festék arányt nem sikerült eltalálni. Megnyugtatásként írjuk, hogy minden festék habosodik valamennyire a felhordáskor, a kráteresedés akkor jelent problémát, ha száradás után is látható, mindenesetre nem szabad túl sokáig keverni a festéket, így elkerülhető a buborékok képződése a dobozban. Lehetséges az is, hogy nem is a festékkel vagy a hígítással van a gond, hanem a henger vagy az ecset nem megfelelő.

Megfolyás

Másik igen gyakori eset, amikor megfolyt festékcseppek adják át magukat a gravitáció örömének. Ez utalhat a kivitelező gyatrább kézügyességére, de a festék túlzott mennyiségű felhordására, illetve a hígító buja alkalmazására is. Ha a festék még nem száradt meg, akkor azonnal el kell távolítani a felesleges festéket, ha megszáradt, akkor le kell csiszolni a felületet és újrafesteni. Szakemberek azt javasolják, hogy inkább két rétegben érdemes felhordani a festéket, semmint egy réteggel megpróbálni elérni az egyenletes fedést.

Ráncosodás

A ráncosodás sehol sem szívesen látott vendég, így a falakon sem, de tudni kell, hogy oka van a megjelenésének. Előfordulhat, hogy koszos felületre került a festék, vagy túl gyorsan hordták fel. Ráncosodást okozhat az is, ha túl meleg vagy túl hideg és nedves időben történt a festés vagy nem megfelelő hígítót használtak, emiatt a filmréteg teteje gyorsabban száradt, mint az alja. Ha a festékréteg alatti alapozó még nem száradt meg teljesen, vagy a régi festékréteg nem volt alkalmas a hordozásra, akkor is kialakulhat a ráncosodás. Nincs mit tenni, le kell kaparni a ráncos festéket, lecsiszolni a felületet és újra kezdeni a folyamatot.

Töredező festék

Szintén nem ritka, hogy a festékréteg megreped és potyogni kezd a falról vagy a mennyezetről. Ennek leggyakrabban az az oka, hogy nem megfelelő az alapfelülethez a tapadás. Gyenge alapfelület nem bír el erős diszperziós (mosható, súrolható) bevonatot, kihagyhatatlan az alapozó, amely megerősíti az alapréteget és a következő réteg tapadását biztosítja. A megoldást itt is a leváló festék teljes ledörzsölése jelenti.

Hengernyomok

Az egyik legbosszantóbb probléma, ami a festés alatt felmerülhet, ha a henger szálai nyomot hagynak a felületen, ahelyett, hogy szép egyenletes, sima felületet látnánk. Gyakran a rossz minőségű henger tehető felelőssé ezért, vagy ha az alapozás, impregnálás elmaradt. Ha túlhígított terméket használunk, a henger szélén felgyülemlik a festék és ez nyomot hagy a felületen. A megoldás: rövidszőrű henger használata, de a hígítással vigyázzunk! Gyakran nem is szükséges hígítani, vagy csak minimális mértékben.

Fröcskölő festék

Kétségtelenül mókás látvány a festékkel gondosan összepöttyözött ember, és valahol még a látványos munkavégzésről is tanúskodik, de az igazán profi festő arról ismerszik meg, hogy munka után azonnal szalonképes. A fröcskölődésnek szintén több oka van: lehet a túlhígított festéktől, a szakszerűtlen, kapkodó mozdulatoktól, a rossz minőségű hengertől vagy a hengerre felvitt túl sok festéktől. A korszerű, jó minőségű festékek már tartalmaznak olyan adalékanyagot, ami csökkenti a fröcskölést, Operabál előtti festéshez tehát ajánlott ilyen anyagot keresni. Nagy mesterek régi trükkje, hogy a henger széleiről a bolyhokat levágják, így csökkentik a festékpöttyök szóródását.

Hólyagosodás

Ha bizonyos helyeken a festék rosszul tapad, hólyagok jelennek meg a felületen, ami esztétikailag meglehetősen kifogásolható. Akinél buborékok tűnnek fel, az minden bizonnyal nyirkos vagy nedves felületre hordta fel a festéket, esetleg nem tisztította meg a hordozó felületet, hovatovább az is előfordulhat, hogy nem a falnak megfelelő festéket választott. A szerencsétlenül járt festőnek ilyenkor bizony le kell kaparnia a buborékokat és az alaposan megtisztított felületet újrafesteni.