Festék-receptúra

Annak ellenére, hogy sok múlik a jól előkészített felületen és a festő precizitásán, alapvetően a festék összetevői befolyásolják, hogy milyen minőségű lesz a végeredmény. A károsanyagokkal teli festékek lassan eltűnnek a polcokról, helyükbe az egészségre és a környezetre egyaránt ártalmatlan termékek kerülnek.

Ősidők óta foglalkoztatja a mesterembereket a festék előállítása, ezért különféle természetes és vegyi anyagokkal kísérleteztek. Sokáig mindenféle mérgező anyagot is bevetettek a végeredmény érdekében, ám ezeknek nem csak a használata, de a hatása is veszélyes volt. A fehér és a vörös festékek alapanyagául például ólmot, míg a zöld festékekhez rezet és arzént használtak, de gyakran nyúltak a kobalthoz, a higanyhoz és a kénhez, hogy elérjék a kívánt árnyalatot.

A ma kapható festékek természetesen már közel nem ennyire veszélyesek, sőt, tulajdonképpen nincsen egészségre ártalmas hatásuk azon mennyiségben, amekkorában a háztartás körül használjuk őket. Ezen túlmenően a hazainál esetenként szigorúbb, nemzeti, illetve vállalati belső előírások is korlátozzák a káros anyag tartalmat. Számos olyan alapanyag van, amelyek bár az Unióban engedélyezettek és sok gyártó használja is, mi mégsem használjuk, mert nem egyértelműen bizonyított a hatásuk – mondja Kosik János, az egyik legnagyobb nemzetközi festékgyártó hazai képviselője.

Számos olyan beltéri festék van ma már forgalomban, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak káros anyagot, illetve a korábbiakhoz képest nagyságrendileg kevesebbet. Ilyenek például a vizes bázisú lazúrok vagy zománcok, ahol a korábban használt technológiával szemben nem szerves oldószerben, hanem vízben oszlatják el a kötőanyagot és az egyéb alapanyagokat. A vizes bázisú zománcokkal és lazúrokkal szemben sok az előítélet, holott amellett hogy gyorsabban száradnak és nincs utánuk napokig kellemetlen oldószerszag, védelem tekintetében sem maradnak el az oldószeres társaiktól.

A festékek összetevői

A boltokban kapható színes festékeket három fő alkotórészük határozza meg: a kötőanyag, a pigment és az oldószer, ezeken kívül pedig tartalmaznak egyéb hatnak más adalékanyagokat és töltőanyagokat is. A megfelelő állagú festékhez általában a kötőanyag oldatát használják, máskülönben túl sűrű lenne ahhoz, hogy be tudják dolgozni. Ez az oldat felelős a filmképzésért és nagymértékben ez határozza meg a festék tapadását, fényességét, rugalmasságát, tartósságát és keménységét.

Hogy milyen színt tudnak előállítani, azt a szilárd por halmazállapotú pigmentek határozzák meg, amiket a kötőanyagba keverve azzal nedvesítenek. Ettől függ, hogy milyen lesz a festék színe, a színereje, a fedőképessége, és a színtartóssága. A harmadik fontos összetevő, az oldószer pedig a száradási időért, a viszkozitásért és a kötőanyag feloldásáért felel , a filmből elpárologva pedig a száradási folyamatot befolyásolja.

A töltőanyagként használt finom por állapotú homoknak, habkőnek, krétának vagy kaolinnak is fontos szerepe van, ezek határozzák meg, milyen lesz a festékfolyási tulajdonsága vagy éppen a csiszolhatósága. Időnként mattításra vagy különleges szerkezetek elérésére is használják.

Végül az adalékanyagok is a festékbe kerülnek,amik egyrészt a gyártási folyamatot optimalizálják, másrészt az alkalmazási paramétereket javítják  (száradás, habzás, kráter, terülés, megfolyás) de hatással vannak a festék stabilitására is tárolás során. amiknek az a céljuk, hogy növeljék csökkentsék a száradási időt, javítsák a tárolhatósági időt vagy megelőzzék a ráncosodást, a kráteresedést és a habzást.

Anyagok a természetből

Michelangelo életrajzi regényéből tudjuk (Kőbe zárt fájdalom - Karel Schultz), hogy a freskókon megjelenő emberi testek festéséhez tojást használt, amit a piacon szerzett be. Az öregember testéhez falusi tojást, mert annak sárgája érett, narancsos színű volt, míg a fiatalok bőrszínét sápadt sárgájú városi tojásból kavarta ki. Ma ismét vannak olyan festékek, amik gyártásához jelentős mértékben a természetből nyert alapanyagokat használnak fel.

Egyes összetevőket például keményítőtartalmú növények erjesztésével nyernek ki, vagy éppen sós tavakból, de akad a borostyánkő felfőzéséből nyert elem is. Az ilyen természetes festékekhez a pigmenteket is növényi gyökerek adják, például a magas vörös színtartalmú buzérgyökér, az indiai cserakác barna színe vagy a sárga színezéknek kiváló rezeda.

Jól megfigyelhető tendencia a festékgyártásban, hogy az egészségre és környezetre káros anyagokat fokozatosan felváltják az egészség- és környezetkímélő anyagok. Ezen a téren az utóbbi tíz-húsz évben is óriási fejlődés történt – meséli Tanyi János fejlesztőmérnök. A húsz évvel ezelőtt használt káros pigmentek (mérgező ólom- és kromátpigmentek, kadmiumpigmentek), bizonyos töltőanyagok (azbeszt, szilikózis okozó porok) és bizonyos adalékok (PCP, szerves ónvegyületek, ólomszikkatívok) használata mára a jelentős európai festékgyártóknál teljesen megszűnt.

A környezetvédelem egyre fontosabb

Jelenleg pedig a vizes és oldószeres festékekben használt illékony szerves anyagok (VOC) mennyiségének radikális csökkentésén dolgoznak a festékipari kutató-fejlesztő laborok, hogy a festékek megfeleljenek a 2010-től érvényes európai környezetvédelmi szabályozásnak. Ennek eredményeként a környezetet terhelő szerves oldószer kibocsátás jelentősen tovább fog csökkenni.

Tanyi János hozzáteszi, hogy a fejlesztések során folyamatosan azon dolgoznak, hogy az egészséget és a környezetet jobban terhelő alapanyagokat kevésbé káros vagy környezetbarát anyagokkal helyettesítsék, amelyben számos nagy alapanyaggyártó is partner. Emellett a gazdaságosság és a termékminőség is fontos szempont (természetesen ez csak azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek a megengedettnél kisebb koncentrációban bizonyosan nem károsak).

A világ bizonyos térségeiben úgy segítik a kevésbé gazdaságos, de korszerűbb termékek elterjedését, hogy az elavult termékekre termékdíjat (adót) vetnek ki, vagy egyszerűen megtiltják a termék forgalmazását, továbbá kötelezővé teszik a címkén a károsanyag-tartalom feltüntetését és tájékoztatják a vevőt a termék veszélyes hulladékainak (például a kiürült doboz) kezeléséről.